Agyagok

NYITÓLAP › ÖSSZETEVŐ KISOKOS › AGYAGOK

AGYAGOK

Az agyag igen elterjedt kőzetféleség, amelyet gazdag ásványi anyag tartalma és sajátos fizikai, kémiai sajátosságai teszik különlegessé. Az agyagok fontos összetevői a földfelszínnek, valamint az összes elem, amely az ember kémiai összetevőit is alkotja, megtalálható bennük. Az agyag ismerete és felhasználása kiemelkedő antiszeptikus hatása révén az ókorig nyúlik vissza, amikor sikerrel alkalmazták olyan gyógyászati célokra, mint például seb-, vagy himlőgyógyítás, vagy akár az ókori Egyiptomban a mumifikálás. Kiváló orvosságnak tekintették gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, vérzéscsillapító, sebösszehúzó hatásáa miatt.

Magmás kőzetek földpátjainak bomlása során alakulnak ki az agyagásványok, melyek mállási helyükön vagy víz által elszállítva, legtöbbször tengeri üledék formájában alakulnak ki. Ennek megfelelően az egyes agyagfajták lelőhelyük szerint lehetnek elsődleges, vagy másodlagos azaz üledékes agyagok. A finom szemcsék leülepedése megtörténhet mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is.

Az agyagok közé azokat a  finomszemcsés üledékes kőzeteket sorolják, amelyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. Az agyagásványokon kívül tartalmaznak kvarcszemcséket, szerves szennyeződéseket, meszes vagy kovasavas kötőanyagokat. A legjelentősebb kémiai elem az alumínium-szilikát, melyet több, mint 40 féle nyomelem és ásvány kísér (vas, kalcium, magnézium, kálium, stb.). Az agyagok alkotóelemei állandók, de arányuk változhat kitermelési helytől és típustól függően. Attól függően, hogy hol bányásszák, tartalmazhat többek között magnéziumot, kálciumot, vasat, szilícium-dioxidot, és rezet. Az agyagoknak különböző színű változatai vannak. Tévhit, hogy festettek, színük valójában a bennük lévő magnézium és vas-oxid koncentrációjától függ, amelyet egyéb szennyeződések is befolyásolnak. Egyes fajtái nagy mennyiségű vizet képesek felvenni a kristályrácsok és a mikronméretű szemcsék közé, melyet molekulárisan, finom kapillárisokban megkötnek.

A fehér agyag vagy más néven kaolin, a legtisztább agyagnak mondható. Jól tisztít, a bőr mélyebb pórusaiból is képes kiszedni a szennyeződéseket, eltávolítja a felesleges hámsejteket, nyugtat, méregtelenít, regenerál és javítja a bőr szerkezetét és némileg fehérít is. Keverhető bármely másik fajtával. Finomszemcsés szerkezetű, általában maszkokhoz vagy testpúderekhez használjuk, ideális érzékeny bőrre is. 

Azok az agyagok, amelyek tartalmaznak vas-oxidot, általában rózsaszínek, piros vagy néha sárga színűek. Ezeket kozmetikai maszkokhoz, vegyi anyagok mentes smink-kiegészítőkhöz és arctisztítókhoz használjuk. Tulajdonságai megegyeznek a fehérével, annyi különbséggel, hogy a magasabb vastartalom miatt jobb a bőrösszehúzó hatása.

Az illit lehet vörös, barna, sárga, színe a benne található vas-oxid mennyiségtől függ, és éppen ezért, az ebből készült pakolás este használjátok, mert piros foltokat hagy a bőrön. Főleg normál bőrre ajánlott, de természetesen bárki használhatja. Remekül méregtelenít, tisztít, magas szilícium tartalmánál fogva erősíti, üdévé teszi a bőrt.

Talán a legismertebb a montmorillonit, közismertebb nevén zöld agyag. Közép-Európában, különösen Franciaországban fordul elő. Gyógyászati célra elsősorban ezt használják. Jelentős szilícium tartalmának köszönhetően magas fokú ioncserére képes, ezáltal regenerálja és erősíti a bőrt. Nyugtat, fiatalít, és mélyen tisztít. Nagyon jó a pattanásos, gyulladt bőrre, de minden bőrtípusra használható. Nem csak méregtelenít, de a nehézfémeket is képes megkötni.

A ghassoul, vagy más néven mosóföld az Atlasz-hegységből származik. Szilícium-dioxid tartalma nagyon magas. Vízzel keverve tisztító ereje nagyon intenzív, ezért gyakran használjuk tusfürdőkbe, samponokba.